Egy darabot
Mikor pillantásom először talált rád,
Szívem jégburka megolvadt,
Arcomon egy mosoly felgyulladt,
Lelkem ilyen örömre régóta várt már.
Fagyos szívem rád várván
Megolvadt, s sok kedves szavad
Hallgatván e sebzett szív varrata felszakadt,
De tudtam, te jelenléted nem árt tán.
De tévedtem, mert ártottál;
Olvadt szívem kezeidben zakatolt,
Te összetörted, s elvittél egy darabot;
Egy darabot, mit aranyba mártottál.
Te nem tudtad, de ezzel többet ártottál,
Mert egy szívdarab aranyba mártva
Olyan, mint férfinak a nátha;
Egész lénye válik tőle holttá.
Lelkem, ki várt ott rád,
Most miattad romokban,
Porai eltűntek a homokban;
Bennem már nem épül vár.
2017. október
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése