Csak óvatosan
(Petrarca - féle szerelmes szonett)
Álmaim tengerén feléd hajózva
Szembesülök önmagammal. Úgy döntök,
Inkább visszafordulok. Egy nagy ökör
(én) rémülten menekül már régóta.
Hiába keresem benned a jót, ha
Bennem nincsen semmi, ami örömöt
Okozhatna neked, régóta törött
Lelkű idegennek. Vakmerő csónak,
Mi közeledbe merészkedik, de én
Itt vagyok, ha látsz, de csak ha már vársz rám.
Most látom: mosolyogva intesz felém.
Nem adom fel. Ez tényleg jobb a vártnál.
...Majd egy másik, szebb csónak úszott elém.
Bizonyára nem rám vártál. Inkább rá...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése