Bál
Vártam rád,
S mikor felhívtál,
A szívem gyorsabban
Kezdett verni, s halkan
Összeszedtem a cuccom,
De szívem helyéről majd' kiugrott.
Tudtam, hogy vársz.
Szemeim előtt volt a kép,
Ahogy ott állsz,
S vársz már rám oly' rég.
Legszebb ruhámba öltözve,
Lelkem lelkedhez kötözve,
Gyomromban ezer
Meg egy kis lepke
Szárnyaival csapkodott.
Várták már ezt a napot.
Elindultam a lépcsőn,
Csak reméltem,
Nem érkezek későn.
Ha tudnád, hogy féltem!
Hisz' ez csak egy bál!
- mondtam. De várj!
Félek egyedül,
Hiába hegedül
Oly' szépen a zenekar,
Nehéz az elmebaj,
De te megvédesz,
Két karodba zársz
Majd, de féltesz,
Elfed a homály.
2018. február 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése