Vegyes

Írnék rólad valami szépet,

De olyan vegyes ez az érzet...

Bevallottad, balfasz voltál, és

Benézted, de a korhatár... Hé!

Abba még épp beleférek, nem?

Nem tudom, így mennyire kellek...

Nem szeretném túlságosan is

Beleélni magam... Ha hamis

Útra vezettek érzelmeim,

Hogy veled remegnek kezeim,

Nem sokat ér az elmém a szív

Ellen, meg amúgy is túl passzív

Voltam ezen az állítólag

"Randin". Bár még csupán egy hónap

Van mögöttem e kis városban,

Azt mondják, minden jobb párosan...

A baj csak az, hogy túlgondolom,

De veled sétálnék a Holdon...

Nem akarok gáz lenni, fingom

Sincs, hogy mit csináljak, hogy finom

Legyek, várjak, vagy léphetek is

Akár... De ezt most már elcseszni

Veled nem igazán szeretném.

Veled lennék, ha még tehetném...

2020. október 11.

 Emlékfolt

Furcsa a felejtés folyamata...

Egyik nap még velem vagy, szeretsz,

De emléked megfakul másnapra.

A kedvenc képem az volt, amit te

A legjobban gyűlöltél mindig.

Mikor azt mondtad, szeretsz, elhittem.

Egyszer regényt írtam volna rólad,

De ma már csak minden második

Kávé után jutsz eszembe... (Sóhaj)

Milyen jó is volt, mikor még hívtál,

Most csak én hallom, hogy a számod

Nem kapcsolható... Ne kérdezd: sírtál?

Tudod, a válaszom igen lenne.

Sokáig kapaszkodtam beléd,

De most már el kell, hogy engedjelek.

Nem élhetem az életem a nem

Létező árnyékodban. Engedd,

Hogy el ne felejtselek sohasem.

Mindig ott leszel szívem sarkában,

De kérlek, értsd meg, tovább kellett

Lépnem. Ott a helyem a karjában.

Egyszer téged is így öleltelek

Volna, de neked nem kellettem,

Így most bátrabban felejthetlek el.

2020. október 2.